A Magyar Bioetanol Szövetség nagy örömmel fogadta, hogy a Totalcar szerkesztősége foglalkozott a bioüzemanyagok jövőjével, azonban szomorúan vettük tudomásul, hogy a 2013. szeptember 17-én megjelent „Mégsem jó a kukoricabenzin?" című cikkben több pontatlanság is szerepel. Ezek tisztázására összeszedtük a fontosabb információkat annak érdekében, hogy segítsük az olvasók hiteles tájékoztatását.

Valószínűleg félreértés lehet az a cikkben szereplő információ, hogy az Európai Unió csökkentette volna a bioüzemanyagok részarányát. Az igazság az, hogy a múlt héten az Európai Parlament - az Európai Bizottság korábbi csökkentő javaslatára válaszul -, olyan javaslatot fogalmazott meg, mely a jelenleg érvényben lévő tíz százalékról hat százalékra csökkentette volna a közlekedésben felhasznált elsőgenerációs bioüzemanyagok arányát 2020-ig. A javaslatot ugyanakkor nem fogadták el sőt, jelen állás szerint még az EP hivatalos álláspontja sem született meg.

Ennek következtében a testületnek újra kell tárgyalnia az ügyet, a magyar képviselők szerint azonban ebben a ciklusban már nem lesz alkalom erre. Ha lesz is az EP-nek álláspontja, azt egyeztetni kell majd a Bizottsággal, mindamellett az EU kormányait tömörítő Tanács is megfogalmaz saját véleményt, ahol már most is erős kritikával illetik és megalapozatlannak tartják a korlátozást.

Érdemes kicsit visszatekinteni az előzményekre annak érdekében, hogy megértük mi történik most az EU-ban a bioüzemanyagokkal kapcsolatban. Mindehhez tudni kell, hogy az unió működési rendszere nem egyszerű, de megpróbáljuk érthetően felvázolni a történteket.

A Bizottság eredeti javaslata azon alapult, hogy az elmúlt években erőteljes lobbi támadta a megújuló energiaforrásokat és azon belül a bioüzemanyagokat. Ezen lobbi azt kommunikálta, hogy a bioüzemanyagok térnyerése az élelmiszerárak növekedését okozza, valamint vészharangot kongatott az „indirekt földhasználat" kapcsán, ami azt jelentené, hogy a bioüzemanyagok (és más megújuló energiaforrrások) miatt majd rengeteg természetes élőhelyet szüntetnek meg, erdőket vágnak ki, és vonnak mezőgazdasági művelésbe.

Az Európai Bizottság ezek alapján javasolta módosítani azt a szabályozást, amelyet alig négy éve fogadtak el, közel egy évtizedes munka után, és amely 2010 és 2020 között ösztönözte volna a megújuló energiahordozók elterjedését. Mire az ügy az Európai Parlament elé került, világossá vált, hogy ezek az állítások nem tarthatóak, épp ezért nem egységes a Parlament sem a kérdésben.

Gyakran hangoztatott vád a bioetanollal kapcsolatban, hogy az EU által célként kitűzött 10 százalékos bioüzemanyag direktíva 1,8 millió hektár termőterületet vesz el az élelmiszertermeléstől. Az igazság azonban az, hogy az Európai Unióban jelenleg ennél tízszer nagyobb termőterület hever parlagon. Az Eurostat adatai szerint az unió 23 tagállamában 11,2 millió hektáron nem folyik termesztés. Ebből Romániában és Bulgáriában további minimum 1 millió hektár nincsen megművelve.

(a kép nagy méretben)

A cikk szerint az Európai Unió az első generációs bioüzemanyagok előnyben részesítésével a pálmaolaj előállításához szükséges természetpusztítást támogatja. Szerencsére ez EU-nak nincs ilyen szándéka, de a bioetanol korlátozása egyébként semmiféle hatással nem lenne a pálmaolaj felhasználására, mivel azt elsősorban az élelmiszeriparban és a vegyiparban hasznosítják. A biodízel előállításához Európában főként repceolajat használnak fel, mely 50 százalékkal drágább a pálmaolajnál, tehát nem versenyezhet az élelmiszeripar termékeivel.

Szeretnénk a szerkesztőség figyelmébe ajánlani a napokban napvilágot látott Ecofys tanácsadó szervezet legfrissebb tanulmányát. A jelentés szerint ugyanis nem a bioüzemanyagok tehetők felelőssé az élelmiszerek drágulásáért. „A bioüzemanyagok és az élelmiszerbiztonság: kockázatok és lehetőségek" című tanulmány arra is rávilágít, hogy az EU bioüzemanyag-előállítása 2010-ig mindössze 1-2 százalékos drágulást gyakorolt a gabona világpiaci árára.

A Magyar Bioetanol Szövetség szerint meggondolatlanság a környezetvédők azon állítása, hogy jobban járna az emberiség, ha inkább a kőolaj felhasználásánál maradna. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb közleménye szerint az emberi tevékenység 95 százalékban felelős a klímaváltozásért.

A bioetanol környezetvédelmi előnyeire éppen az Önök szerkesztősége világított rá öt évvel ezelőtt „a Merjük az alkoholt vagy ne merjük?" című cikkében. Az akkori kimutatások szerint egy E85-ös jelzésű bioetanollal hajtott Lada 1500 szén-dioxid kibocsátása a tizedére csökkent. A Magyarországon termelt etanollal auditált módon a jármű több mint 50 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó szén-dioxidot eregetett a légkörbe.

+1 Végezetül szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani egy olyan hírt, ami kifejezetten érdekes lehet. Svédországban első helyezésért ért el a zöld autók versenyén a Ford Focus Flexifuel, mely nem meglepő módon egy etanollal hajtott modell. A szavazás annak ellenére egyöntetű volt, hogy mind az öt zsűritcsapatnak más-más befutója volt az 53 autó közül. Csak érdekességképpen: az autós újságírók egy gázos Golf Ecofuel-re voksoltak, míg a környezetvédők kedvence egy benzines Opel Amera volt.

Mindez azt bizonyítja, hogy a bioetanollal hajtott Flexifuel egy megbízható, működő alternatívát kínál az autóvásárlóknak azokban az országokban, ahol ésszerűen használják a környezetbarát üzemanyagot.